2012. november 30., péntek

Két kar körül fon óvón, védőn,
a szeretet magába zár.
Kívül reked a bántó szándék,
- lelked naponta erre vár.
Többet jelent, így, szavak nélkül,
- több, mint millió gondolat.
Eltűnik minden bántó szándék,
s feleded minden gondodat.
Félelmeid elmenekülnek,
lelked megújul, énekel.
Egy megnyugtató ölelésben
a lényed végre fényre lel.
Álmod, vágyad valóra válik,
csak boldog érzés vesz körül,
belépsz a földi mennyországba,
ahol a lélek él, s örül.
Körül vesz, mégis szabadabb vagy,
tiéd az egész nagy világ.
Elbódít, bánatot feledtet,
varázslatként tud hatni rád.
És oly csodás az ölelésben,
hogy nem vagy benne egyedül.
Ott van egy társ, egy másik lény is,
aki ezt érzi legbelül.
Ilyenkor két szív együtt dobban,
a fél-elem párjára lel,
így válnak teljesen egésszé,
mikor a kar körül ölel.
Egész-séged így lehet teljes,
a magány, tudd, megbetegít.
Öleld hát át a nagyvilágot,
a szeretet, hidd, talán segít.
Két kar körül fon óvón, védőn,
két karod viszonozza azt!
Öleld körül a szenvedőket:
Ölelj, szeress és nyújts vigaszt!
 Aranyosi Ervin: Ölelés




2012. november 27., kedd

 



Dsida Jenő: December


A horizont ma ködökbe vesző,
s a nagy világ egyetlen
csöndes hómező.

Pelyhet kavarva dudolász a szél
és nagy titokról halkan
meséket mesél.

...Merő szemekkel nézek lefele,
mert énbennem talán
most minden fekete,

s reszkető térdem csöndben földet ér
és megcsókolom a havat
csak azért, - mert fehér.

forrás: png-images.bloglap.hu

2012. november 8., csütörtök

Itt vagy még velem, a szétszórt képeken.
Tegnap még szerettük egymást, ma nincsen semmi sem.
Pár kép maradt, az ajtód messze van.
Lassan széthordja a hajnal az éjszaka díszletét.

Ezer éve már, hogy elhagytál. Járom a szerelem sivatagát.
Hozzád hajszol az örök éhség, most és mindörökké.

Kértem, ne menj, maradj még velem.
Távol a hűvös holdsütésben, csendesen ágyazol.

Ezer éve már, hogy elhagytál. Járom a szerelem sivatagát.
Hozzád hajszol az örök éhség, most és mindörökké.

Ezer éve már, hogy elhagytál. Járom a szerelem sivatagát.
Hozzád hajszol az örök éhség, most és mindörökké.

Ezer éve már, hogy elhagytál. Járom a szerelem sivatagát.
Hozzád hajszol látod az örök éhség, most és mindörökké.

Kértem, kértem, maradj még velem.

Hozzád hajszol látod az örök éhség.

Most és mindörökké.