2011. július 8., péntek
Demjén Ferenc - Élni és győzni
Fájdalmak, könnyek közt szült jó anyánk,
És addig, míg él ő vigyáz csak ránk
Minden elmúlik, van nyár és jön tél
S még mindig nem érted, te miért jöttél,
Mint más,
Ki felnőtt és lát, rájössz, hogy nincs ki gondoljon rád.
Magunk maradtunk, nincs senki kit kérjünk
Magunknak fontos, hogy éljünk és győzzünk
Rég tudja, ki fényben és árnyékban járt,
Az árnyék megvédhet s a fény megárt
Mint lepkét a fénybe a vágy hív feléd,
A szív összetörve a szárny elég.
Nincs baj, menjünk tovább, tudjuk még tág
Ez a pörgő világ
Itt vagyunk, létezünk és biztos, mit érzünk
Magunknak fontos, hogy éljünk és győzzünk
Mert élnünk kell, hisz a fél világ még nem ébredt fel,
Álmodja álmát, lehet szép nem elég,
Nekünk élnünk kell, ha a nagyvilág nem ébredne fel,
Élnünk és győznünk, míg a föld igazára lel
Míg rá nem lel
Kezdettől bukdácsolsz csapdákon át,
De néhányszor nyersz és ez kedvet ád
Adj kedvet másnak, kit megtörtnek látsz,
Bár mondhatja, nem kér vigasztalást
Szólj rá, indulj el hát
Nem kell, hogy hordd a világ bánatát,
Itt vagyunk, létezünk és biztos, mit érzünk
Magunknak fontos, hogy éljünk és győzzünk
Mert élnünk kell, bár a fél világot
Ébresszük fel
Feledje álmád, lehet szép, nem elég,
Inkább ébredj fel, ezt a nagyvilágot élvezni kell
Élni és győzni, míg a föld igazára lel
Míg az igazság jön el
Miért ne jönne el?
És addig, míg él ő vigyáz csak ránk
Minden elmúlik, van nyár és jön tél
S még mindig nem érted, te miért jöttél,
Mint más,
Ki felnőtt és lát, rájössz, hogy nincs ki gondoljon rád.
Magunk maradtunk, nincs senki kit kérjünk
Magunknak fontos, hogy éljünk és győzzünk
Rég tudja, ki fényben és árnyékban járt,
Az árnyék megvédhet s a fény megárt
Mint lepkét a fénybe a vágy hív feléd,
A szív összetörve a szárny elég.
Nincs baj, menjünk tovább, tudjuk még tág
Ez a pörgő világ
Itt vagyunk, létezünk és biztos, mit érzünk
Magunknak fontos, hogy éljünk és győzzünk
Mert élnünk kell, hisz a fél világ még nem ébredt fel,
Álmodja álmát, lehet szép nem elég,
Nekünk élnünk kell, ha a nagyvilág nem ébredne fel,
Élnünk és győznünk, míg a föld igazára lel
Míg rá nem lel
Kezdettől bukdácsolsz csapdákon át,
De néhányszor nyersz és ez kedvet ád
Adj kedvet másnak, kit megtörtnek látsz,
Bár mondhatja, nem kér vigasztalást
Szólj rá, indulj el hát
Nem kell, hogy hordd a világ bánatát,
Itt vagyunk, létezünk és biztos, mit érzünk
Magunknak fontos, hogy éljünk és győzzünk
Mert élnünk kell, bár a fél világot
Ébresszük fel
Feledje álmád, lehet szép, nem elég,
Inkább ébredj fel, ezt a nagyvilágot élvezni kell
Élni és győzni, míg a föld igazára lel
Míg az igazság jön el
Miért ne jönne el?
Elkésett üzenet - Demjén
Ahogy nappal a hold,
Érzem meglegyintett, s halkan hozzám szólt
Ez biztos azt jelenti
O itthon volt
Nem olyan rég együtt álmodtuk még,
Van egy másik világ,
Most már tudjuk biztos, volt is már rég
Most neked kell ott lenned
Gondolj majd ránk
Úgy érzem az út régi marad
Ringat a bölcső és a sír majd befogad
Úgy érzem nem félek ezután,
üveg a fal, s te ott állsz a másik oldalán.
Nincs egy éj mit ne álmodnék át
S ne gondolnék rád,
Nincs is köztünk nagy fal, nagy távolság
Most neked kellett menned
Mindenen át
Úgy érzem az út régi marad
Ringat a bölcső és a sír majd befogad
Úgy érzem nem félek ezután
Üveg a fal, s te ott állsz a másik oldalán
Van még időnk, s meglátunk újra
Könnyes szemünkben, már a fény sem zavar
Látunk még, szívunk kinyílva
Mégsem azt tesszük, mit a végzet akar
De átlépünk majd a titkokon sorban
Demjén Ferenc - Amíg élunk szeretni
hova vinnéd el?
Aki jött, s akit hívtak mind rájön még,
hogy menni kell...
Hová vinném el, ami nem volt az enyém?
Mindent kölcsön kaptuk rég,
egy a miénk.
Amíg élünk szeretni,
s mindig szeretve lenni ezután. Minden éjszakán.
Csak az együtt élt álom
a miénk e világon, igazán. Nem vehetik el talán...
Ami szent, mint az élet,
s még túl is élhet,
ha te gondolsz még akkor is rám.
fiatal vagy, s szép.
A világ, amit ad, mért ne élveznéd,
amíg még tiéd?
Egyszer biztosan rájössz majd, hogy mi a tét,
mindent kölcsön kaptunk rég, egy a miénk:
Egyszer biztosan rájössz majd, hogy mi a tét,
2011. június 26., vasárnap
Koncz Zsuzsa - Szörényi, Bródy - Fáradt vagyok
Találkoztam egy lánnyal
Szomorú volt
Így beszélt
Már nem kellenek
A szép szólamok
Már nem érdekel
Nem akarok többet
Nem akarok semmit
Oly szép volt a nyár
És szép lesz az ősz
Már nem várok mást
Követem a sorsot
Követem az életet
Már nem kérdezek
Hát kár szólnotok
Oly felesleges
Nem akarok látni
Nem karok sírni
Már nem változom
Rám ne várjatok
Oly fáradt vagyok
Feladom a harcot
Feladom az álmom
Egész más voltam régen, emlékezzetek
Nem törődtetek velem, nem
Ha kérdeztem és igazat kellett volna válaszolnotok
Hallgattatok, hazudtatok, igen
Már nem kérdezek
Hát kár szólnotok
Oly felesleges
Nem akarok látni
Nem akarok sírni
Már nem változom
Rám ne várjatok
Oly fáradt vagyok
Feladom a harcot
Feladom az álmom
Így szólt a lány
Szomorú volt
Így beszélt
Már nem kellenek
A szép szólamok
Már nem érdekel
Nem akarok többet
Nem akarok semmit
Oly szép volt a nyár
És szép lesz az ősz
Már nem várok mást
Követem a sorsot
Követem az életet
Már nem kérdezek
Hát kár szólnotok
Oly felesleges
Nem akarok látni
Nem karok sírni
Már nem változom
Rám ne várjatok
Oly fáradt vagyok
Feladom a harcot
Feladom az álmom
Egész más voltam régen, emlékezzetek
Nem törődtetek velem, nem
Ha kérdeztem és igazat kellett volna válaszolnotok
Hallgattatok, hazudtatok, igen
Már nem kérdezek
Hát kár szólnotok
Oly felesleges
Nem akarok látni
Nem akarok sírni
Már nem változom
Rám ne várjatok
Oly fáradt vagyok
Feladom a harcot
Feladom az álmom
Így szólt a lány
2011. június 24., péntek
2011. június 23., csütörtök
2011. június 19., vasárnap
Nemes Péter:
Mindig a barátod leszek
Időtől, tértől függetlenül,
Még ha testem már
Nem is e világon jár
Csak gondolj rám, és figyelj
Én ott leszek
Benned
Ha sötét felhők gyülekeznek,
Leszek neked
Napsugár felettük
Ha magányosan állsz az erdő szélén,
Csak gondolj rám, és
Mesélek majd a madarak nyelvén,
Csakis neked
Hogy tudd
Nem vagy egyedül
Ha elborít a sötét egy újholdas éjjelen,
Gondolj rám, és
Elér a vigasz akkor is, mert
Ott ragyogok majd
Benned
A csillagos égbolt helyett
Ha az ősz sóhaja nyomán
Elsárgulnak a fák,
A halott levelek hullásából
Hallhatod, ahogy
A jövő reménységét
Súgom neked
Ha szívedbe mar a jeges tél,
Leszek neked a hópelyhek zenéje
Hogy ne feledd,
Még a hideg is szép lehet
Ha lelked Szeretetre sóvárog
Sugárzom majd neked
A születésnapi torta gyertyalángjából, és
A csillagszóró szikráiból is
Ha otthonodat nem leled
Csak gondolj rám, és
Érezd ott mélyen
Otthonod az egész világ
Ha késne a tavasz,
A megújulás erejét öntöm beléd
A napkelte ragyogásából
Minden párás hajnalon
Ha félelmek gyötörnek, és
Nem leled az utat
Csak nézz a távolba, ahol
Feltámad a szél, és
Simogatásában ott leszek,
Felszárítom könnyeidet
Ha már fogytán az erőd,
A hegyek sosem apadó erejével
Emellek fel
Hogy menj
Tovább
Tovább!
Ha már úgy érzed, nincs kiút az útvesztőből,
Csak hunyd le a szemed, és
Lelkedet szárnyalni viszem
Az álmok mezején
Hogy lásd
A szabadság létezik
Ha nem találod a megnyugvást,
Békével a karomban suhanok feléd
A naplemente varázsában
Hogy sose feledd,
A harmóniát magadban keresd
Ha örömödet nem oszthatod meg mással,
Nézz egy virágra, és
Én mosolygok vissza
Tiszta szívből,
Veled örülve,
A lelkedben élő kisgyermekre
Ha bánatodat nem hallgatja meg senki,
Csak gondolj rám, és
Ott leszek
A szívedben
Csak ott leszek
És ölellek
S az esőcseppekben
Veled könnyezem
Ha szükséged van rám,
Ott leszek
Mindig
Csak gondolj rám
És tudd
Van egy barátod
Aki vár
A végtelen partján
Mindig a barátod leszek
Időtől, tértől függetlenül,
Még ha testem már
Nem is e világon jár
Csak gondolj rám, és figyelj
Én ott leszek
Benned
Ha sötét felhők gyülekeznek,
Leszek neked
Napsugár felettük
Ha magányosan állsz az erdő szélén,
Csak gondolj rám, és
Mesélek majd a madarak nyelvén,
Csakis neked
Hogy tudd
Nem vagy egyedül
Ha elborít a sötét egy újholdas éjjelen,
Gondolj rám, és
Elér a vigasz akkor is, mert
Ott ragyogok majd
Benned
A csillagos égbolt helyett
Ha az ősz sóhaja nyomán
Elsárgulnak a fák,
A halott levelek hullásából
Hallhatod, ahogy
A jövő reménységét
Súgom neked
Ha szívedbe mar a jeges tél,
Leszek neked a hópelyhek zenéje
Hogy ne feledd,
Még a hideg is szép lehet
Ha lelked Szeretetre sóvárog
Sugárzom majd neked
A születésnapi torta gyertyalángjából, és
A csillagszóró szikráiból is
Ha otthonodat nem leled
Csak gondolj rám, és
Érezd ott mélyen
Otthonod az egész világ
Ha késne a tavasz,
A megújulás erejét öntöm beléd
A napkelte ragyogásából
Minden párás hajnalon
Ha félelmek gyötörnek, és
Nem leled az utat
Csak nézz a távolba, ahol
Feltámad a szél, és
Simogatásában ott leszek,
Felszárítom könnyeidet
Ha már fogytán az erőd,
A hegyek sosem apadó erejével
Emellek fel
Hogy menj
Tovább
Tovább!
Ha már úgy érzed, nincs kiút az útvesztőből,
Csak hunyd le a szemed, és
Lelkedet szárnyalni viszem
Az álmok mezején
Hogy lásd
A szabadság létezik
Ha nem találod a megnyugvást,
Békével a karomban suhanok feléd
A naplemente varázsában
Hogy sose feledd,
A harmóniát magadban keresd
Ha örömödet nem oszthatod meg mással,
Nézz egy virágra, és
Én mosolygok vissza
Tiszta szívből,
Veled örülve,
A lelkedben élő kisgyermekre
Ha bánatodat nem hallgatja meg senki,
Csak gondolj rám, és
Ott leszek
A szívedben
Csak ott leszek
És ölellek
S az esőcseppekben
Veled könnyezem
Ha szükséged van rám,
Ott leszek
Mindig
Csak gondolj rám
És tudd
Van egy barátod
Aki vár
A végtelen partján
Mindig a barátod leszek
Nemes Péter:
Mindig a barátod leszek
Időtől, tértől függetlenül,
Még ha testem már
Nem is e világon jár
Csak gondolj rám, és figyelj
Én ott leszek
Benned
Ha sötét felhők gyülekeznek,
Leszek neked
Napsugár felettük
Ha magányosan állsz az erdő szélén,
Csak gondolj rám, és
Mesélek majd a madarak nyelvén,
Csakis neked
Hogy tudd
Nem vagy egyedül
Ha elborít a sötét egy újholdas éjjelen,
Gondolj rám, és
Elér a vigasz akkor is, mert
Ott ragyogok majd
Benned
A csillagos égbolt helyett
Ha az ősz sóhaja nyomán
Elsárgulnak a fák,
A halott levelek hullásából
Hallhatod, ahogy
A jövő reménységét
Súgom neked
Ha szívedbe mar a jeges tél,
Leszek neked a hópelyhek zenéje
Hogy ne feledd,
Még a hideg is szép lehet
Ha lelked Szeretetre sóvárog
Sugárzom majd neked
A születésnapi torta gyertyalángjából, és
A csillagszóró szikráiból is
Ha otthonodat nem leled
Csak gondolj rám, és
Érezd ott mélyen
Otthonod az egész világ
Ha késne a tavasz,
A megújulás erejét öntöm beléd
A napkelte ragyogásából
Minden párás hajnalon
Ha félelmek gyötörnek, és
Nem leled az utat
Csak nézz a távolba, ahol
Feltámad a szél, és
Simogatásában ott leszek,
Felszárítom könnyeidet
Ha már fogytán az erőd,
A hegyek sosem apadó erejével
Emellek fel
Hogy menj
Tovább
Tovább!
Ha már úgy érzed, nincs kiút az útvesztőből,
Csak hunyd le a szemed, és
Lelkedet szárnyalni viszem
Az álmok mezején
Hogy lásd
A szabadság létezik
Ha nem találod a megnyugvást,
Békével a karomban suhanok feléd
A naplemente varázsában
Hogy sose feledd,
A harmóniát magadban keresd
Ha örömödet nem oszthatod meg mással,
Nézz egy virágra, és
Én mosolygok vissza
Tiszta szívből,
Veled örülve,
A lelkedben élő kisgyermekre
Ha bánatodat nem hallgatja meg senki,
Csak gondolj rám, és
Ott leszek
A szívedben
Csak ott leszek
És ölellek
S az esőcseppekben
Veled könnyezem
Ha szükséged van rám,
Ott leszek
Mindig
Csak gondolj rám
És tudd
Van egy barátod
Aki vár
A végtelen partján
Mindig a barátod leszek
Időtől, tértől függetlenül,
Még ha testem már
Nem is e világon jár
Csak gondolj rám, és figyelj
Én ott leszek
Benned
Ha sötét felhők gyülekeznek,
Leszek neked
Napsugár felettük
Ha magányosan állsz az erdő szélén,
Csak gondolj rám, és
Mesélek majd a madarak nyelvén,
Csakis neked
Hogy tudd
Nem vagy egyedül
Ha elborít a sötét egy újholdas éjjelen,
Gondolj rám, és
Elér a vigasz akkor is, mert
Ott ragyogok majd
Benned
A csillagos égbolt helyett
Ha az ősz sóhaja nyomán
Elsárgulnak a fák,
A halott levelek hullásából
Hallhatod, ahogy
A jövő reménységét
Súgom neked
Ha szívedbe mar a jeges tél,
Leszek neked a hópelyhek zenéje
Hogy ne feledd,
Még a hideg is szép lehet
Ha lelked Szeretetre sóvárog
Sugárzom majd neked
A születésnapi torta gyertyalángjából, és
A csillagszóró szikráiból is
Ha otthonodat nem leled
Csak gondolj rám, és
Érezd ott mélyen
Otthonod az egész világ
Ha késne a tavasz,
A megújulás erejét öntöm beléd
A napkelte ragyogásából
Minden párás hajnalon
Ha félelmek gyötörnek, és
Nem leled az utat
Csak nézz a távolba, ahol
Feltámad a szél, és
Simogatásában ott leszek,
Felszárítom könnyeidet
Ha már fogytán az erőd,
A hegyek sosem apadó erejével
Emellek fel
Hogy menj
Tovább
Tovább!
Ha már úgy érzed, nincs kiút az útvesztőből,
Csak hunyd le a szemed, és
Lelkedet szárnyalni viszem
Az álmok mezején
Hogy lásd
A szabadság létezik
Ha nem találod a megnyugvást,
Békével a karomban suhanok feléd
A naplemente varázsában
Hogy sose feledd,
A harmóniát magadban keresd
Ha örömödet nem oszthatod meg mással,
Nézz egy virágra, és
Én mosolygok vissza
Tiszta szívből,
Veled örülve,
A lelkedben élő kisgyermekre
Ha bánatodat nem hallgatja meg senki,
Csak gondolj rám, és
Ott leszek
A szívedben
Csak ott leszek
És ölellek
S az esőcseppekben
Veled könnyezem
Ha szükséged van rám,
Ott leszek
Mindig
Csak gondolj rám
És tudd
Van egy barátod
Aki vár
A végtelen partján
2011. június 11., szombat
2011. június 8., szerda
BENKŐ PÉTER -GYÖNYÖRŰ SZERELMEM

És úgy, s csak annak ki velem van, gyönyörű szerelmem,
Nők, kik kísérnek, kikben az igazat kerestem,
s neked is még, csak neked, gyönyörű szerelmem,
lehet, hogy mindent elrontottam, mikor neked üzentem.
Másképp kellett volna, gyönyörű szerelmem,
De felhők szakadtak az égen és kinyílt a holnap, a jövő,
melyet hibás napjainkból megkapunk előre,
mit rég elvesztettem, a pillanatok,
mint korhadt fa kidőlnek, gyönyörű szerelmem,
villám sújtotta életünk még így is szép, mert mindent érted tettem,
te gyönyörű, te kedves, te vagy az kiben az igazit kerestem.
És most, utoljára, s csak annak ki nem láthat, de bármit annak,
ki sohasem sírt, csak egyszer, engem sírva nem láthat,
Csak egy igaz pillanat legyen, melyet régóta kerestem,
légy te az, ki lehetnél, gyönyörű szerelmem.
2011. június 6., hétfő
V'MOTO-ROCK Jégszív "Live" /Lerch-Demjén/
Csábít egy éj, egy sejtelmes látomás,
Csábít egy arc, mit egyszer kell, hogy láss,
És a szem, mit láttam már valahol,
És kék, és olyan szép.
És a száj, mi most más szívéhez szól:
Tiéd volt az arc, tudom most már jól,
És azóta
Jégből vagyok, talán fel sem olvadok,
Hát nyújtsd két kezed, olvaszd fel jégszívemet!
Ha valami fáj, nem érzem régen már,
És ez a láz csak álmomban éget tán,
És az arc, tudd meg, hogy tiéd,
Hívj!Nekem ennyi elég.
És a száj, ha hozzám szól majd még,
Meg kell értsed hát, ennyi épp elég,
Te biztosan látod,
Jégből vagyok, talán fel sem olvadok,
Hát nyújtsd két kezed, olvaszd fel jégszívemet!
Tudd meg hát, sosem éreztem még,
Hogy szívem, szívem tiszta jég.
Hideg a nyár, vagy forró lehet a tél,
Nem segíthet más csak ha értem ég,
Te biztosan látod?
2011. június 3., péntek
AI Mesterséges értelem 01.avi

Hosszú idő után ismét teljes holdfogyatkozás figyelhető meg június 15-én, ráadásul olyan, amely a földárnyék közepén halad át (centrális fogyatkozás), ennek megfelelően az árnyék a szokottnál is sötétebb lesz, viszont a nyári napfordulóhoz közeli időpontnak köszönhetően égi kísérőnk végig alacsonyan lesz látható.
2011. június 15. 19:15
forrás: Végh Barbara, iwiw
Kormorán és barátai- Álmodj, Álmot Álmodót..mpg

Álmodj szépet nekem, körbeéred szívem,
Álmodj fényt, csillagot, mindent mit adhatok.
Álmodj csendes kézfogást, mellyel barátot találsz,
Álmodj titkos simogatást, álmodj reggelt éj után,
Álmodj végtelen időt, hogy szerethesd a jövőt,
Álmodj embert, ki vár, valahol egy szóra rátalál.
Álmodj igazat és jót, egy újabb álmodót,
Álmodj minden éjszakán új tervet, új csodát.
Égnek a gyertyák, fellobbant a láng, Mind ki eddig idegen volt, egy másikat talál.
Égnek a gyertyák, fellobbant a láng,
Egy téren összegyűlnek, mind ki jövőbe lát.
Álmodj választ, ha felelni kell, mert van, ki álmodni mer,
Álmodj tündért fiaidnak, álmodj hazát magadnak.
Álmodj népet ki tudja nevét, álmodj nyelvet ami tiéd,
Álmodj álmot álmodót, álmodj igaz szót.
Égnek a gyertyák, fellobbant a láng, Mind ki eddig idegen volt, egy másikat talál.
Égnek a gyertyák, fellobbant a láng,
Egy téren összegyűlnek, mind ki jövőbe lát.
Égnek a gyertyák, fellobbant a láng,
Mind ki eddig idegen volt, egy másikat talál.
Égnek a gyertyák, fellobbant a láng, Egy téren összegyűlnek, mind ki jövőbe lát.
Ki jövőbe lát…
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)











