Koncz Zsuzsa - Kegyetlen játék

Ki tudja már, hogy hová megyünk és tudunk-e szeretni még ha megérkezünk

Ki őrzi majd a szívünk dalát
és a filléres emlékeink
hangulatát

Gyűlöllek téged, hazug ígéret de ha őszinte lennél talán szerethetnélek Kegyetlen játék, gyűlöllek téged pedig ezzel az erővel már szerethetnélek Csöpög a méz és hazug a dal és csak illúziókat ad el a reklámipar Nem érdekel, hogy ki mit ígér hiszen elszáll a szó, és az írás semmit sem ér Gyűlöllek téged hazug ígéret de ha őszinte lennél talán szerethetnélek Kegyetlen játék, gyűlöllek téged pedig ezzel az erővel már szerethetnélek Hiszen tudom, hogy tudod, hogy minden most bizonytalan és annak, ki elszántan hazudik, előnye van De ha úgy érzed te is, hogy még lehetne más talán szívünkhöz szólhatna még egy vallomás Szerethetnélek, és mégis félek hogy bármit mondsz, részedről minden csak hazug ígéret Kegyetlen játék, ilyen az élet de ha őszinte lennél, talán szerethetnélek de ha őszinte lennél, talán szerethetnélek

Shira Kammen--Au Renouvel.wmv

Shira Kammen- Dark Tower

Shira Kammen - Downstream

Vörösmarty Mihály: A merengőhöz

Hová merült el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatól sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek,
Megférhetetlen oly kicsin tanyán;
Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek,
Zajától fel rémül a szívmagány.
Ha van mihez bízhatnod a jelenben,
Ha van mit érezz, gondolj és szeress,
Maradj az élvvel kínáló közelben,
S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,
A birhatót ne add el álompénzen,
Melyet kezedbe hasztalan szorítsz:
Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,
Ha kart hízelgő ábrándokra nyitsz.
Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
Egész erdő viránya csalja bár.
Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
Barátod arcán hozd fel a derűt:
Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
Ne adj helyette bánatot, könnyűt.

Dalszövegek -angol-magyar

Dalszöveg

Zeneszöveg

Demjén Ferenc dalszövegek

Demjén Ferenc - Élni és győzni

Fájdalmak, könnyek közt szült jó anyánk,
És addig, míg él ő vigyáz csak ránk

Minden elmúlik, van nyár és jön tél
S még mindig nem érted, te miért jöttél,
Mint más,
Ki felnőtt és lát, rájössz, hogy nincs ki gondoljon rád.

Magunk maradtunk, nincs senki kit kérjünk
Magunknak fontos, hogy éljünk és győzzünk

Rég tudja, ki fényben és árnyékban járt,
Az árnyék megvédhet s a fény megárt
Mint lepkét a fénybe a vágy hív feléd,
A szív összetörve a szárny elég.

Nincs baj, menjünk tovább, tudjuk még tág
Ez a pörgő világ
Itt vagyunk, létezünk és biztos, mit érzünk
Magunknak fontos, hogy éljünk és győzzünk

Mert élnünk kell, hisz a fél világ még nem ébredt fel,
Álmodja álmát, lehet szép nem elég,
Nekünk élnünk kell, ha a nagyvilág nem ébredne fel,
Élnünk és győznünk, míg a föld igazára lel
Míg rá nem lel

Kezdettől bukdácsolsz csapdákon át,
De néhányszor nyersz és ez kedvet ád
Adj kedvet másnak, kit megtörtnek látsz,
Bár mondhatja, nem kér vigasztalást

Szólj rá, indulj el hát
Nem kell, hogy hordd a világ bánatát,
Itt vagyunk, létezünk és biztos, mit érzünk
Magunknak fontos, hogy éljünk és győzzünk

Mert élnünk kell, bár a fél világot
Ébresszük fel
Feledje álmád, lehet szép, nem elég,
Inkább ébredj fel, ezt a nagyvilágot élvezni kell
Élni és győzni, míg a föld igazára lel
Míg az igazság jön el
Miért ne jönne el?

Elkésett üzenet - Demjén

Él a kép, mégis úgy olvad szét

Ahogy nappal a hold,

Érzem meglegyintett, s halkan hozzám szólt

Ez biztos azt jelenti

O itthon volt

Nem olyan rég együtt álmodtuk még,

Van egy másik világ,

Most már tudjuk biztos, volt is már rég

Most neked kell ott lenned

Gondolj majd ránk

Úgy érzem az út régi marad

Ringat a bölcső és a sír majd befogad

Úgy érzem nem félek ezután,

üveg a fal, s te ott állsz a másik oldalán.

Nincs egy éj mit ne álmodnék át

S ne gondolnék rád,

Nincs is köztünk nagy fal, nagy távolság

Most neked kellett menned

Mindenen át

Úgy érzem az út régi marad

Ringat a bölcső és a sír majd befogad

Úgy érzem nem félek ezután

Üveg a fal, s te ott állsz a másik oldalán

Van még időnk, s meglátunk újra

Könnyes szemünkben, már a fény sem zavar

Látunk még, szívunk kinyílva

Mégsem azt tesszük, mit a végzet akar

De átlépünk majd a titkokon sorban

Érkezünk egymás után

Demjén Ferenc - Amíg élunk szeretni

Amit kapsz e világtól szórjad szét,

hova vinnéd el?

Aki jött, s akit hívtak mind rájön még,

hogy menni kell...

Hová vinném el, ami nem volt az enyém?

Mindent kölcsön kaptuk rég,

egy a miénk.

Amíg élünk szeretni,

s mindig szeretve lenni ezután. Minden éjszakán.

Csak az együtt élt álom

a miénk e világon, igazán. Nem vehetik el talán...

Ami szent, mint az élet,

s még túl is élhet,

ha te gondolsz még akkor is rám.

De ne gondolj erre, hisz távol még,

fiatal vagy, s szép.

A világ, amit ad, mért ne élveznéd,

amíg még tiéd?

Egyszer biztosan rájössz majd, hogy mi a tét,

mindent kölcsön kaptunk rég, egy a miénk:

Egyszer biztosan rájössz majd, hogy mi a tét,

mindent kölcsön kaptunk rég, egy a miénk:

Fázol? várj, betakarlak az éggel,
hajadra épül a hímzett csillagok
csokra és holdat lehellek a
szemed fölé.
Radnóti Miklós

Koncz Zsuzsa - Szörényi, Bródy - Fáradt vagyok

Találkoztam egy lánnyal
Szomorú volt
Így beszélt

Már nem kellenek
A szép szólamok
Már nem érdekel
Nem akarok többet
Nem akarok semmit

Oly szép volt a nyár
És szép lesz az ősz
Már nem várok mást
Követem a sorsot
Követem az életet

Már nem kérdezek
Hát kár szólnotok
Oly felesleges
Nem akarok látni
Nem karok sírni

Már nem változom
Rám ne várjatok
Oly fáradt vagyok
Feladom a harcot
Feladom az álmom

Egész más voltam régen, emlékezzetek
Nem törődtetek velem, nem
Ha kérdeztem és igazat kellett volna válaszolnotok
Hallgattatok, hazudtatok, igen

Már nem kérdezek
Hát kár szólnotok
Oly felesleges
Nem akarok látni
Nem akarok sírni

Már nem változom
Rám ne várjatok
Oly fáradt vagyok
Feladom a harcot
Feladom az álmom

Így szólt a lány

Postássy Juli Dal a szívről

Lara Fabian ** Sin ti ***

Theme from MacKenna's Gold

Mindig a barátod leszek...

Nemes Péter:
Mindig a barátod leszek


Időtől, tértől függetlenül,
Még ha testem már
Nem is e világon jár
Csak gondolj rám, és figyelj
Én ott leszek
Benned

Ha sötét felhők gyülekeznek,
Leszek neked
Napsugár felettük

Ha magányosan állsz az erdő szélén,
Csak gondolj rám, és
Mesélek majd a madarak nyelvén,
Csakis neked
Hogy tudd
Nem vagy egyedül

Ha elborít a sötét egy újholdas éjjelen,
Gondolj rám, és
Elér a vigasz akkor is, mert
Ott ragyogok majd
Benned
A csillagos égbolt helyett

Ha az ősz sóhaja nyomán
Elsárgulnak a fák,
A halott levelek hullásából
Hallhatod, ahogy
A jövő reménységét
Súgom neked

Ha szívedbe mar a jeges tél,
Leszek neked a hópelyhek zenéje
Hogy ne feledd,
Még a hideg is szép lehet

Ha lelked Szeretetre sóvárog
Sugárzom majd neked
A születésnapi torta gyertyalángjából, és
A csillagszóró szikráiból is

Ha otthonodat nem leled
Csak gondolj rám, és
Érezd ott mélyen
Otthonod az egész világ

Ha késne a tavasz,
A megújulás erejét öntöm beléd
A napkelte ragyogásából
Minden párás hajnalon

Ha félelmek gyötörnek, és
Nem leled az utat
Csak nézz a távolba, ahol
Feltámad a szél, és
Simogatásában ott leszek,
Felszárítom könnyeidet

Ha már fogytán az erőd,
A hegyek sosem apadó erejével
Emellek fel
Hogy menj
Tovább
Tovább!

Ha már úgy érzed, nincs kiút az útvesztőből,
Csak hunyd le a szemed, és
Lelkedet szárnyalni viszem
Az álmok mezején
Hogy lásd
A szabadság létezik

Ha nem találod a megnyugvást,
Békével a karomban suhanok feléd
A naplemente varázsában
Hogy sose feledd,
A harmóniát magadban keresd

Ha örömödet nem oszthatod meg mással,
Nézz egy virágra, és
Én mosolygok vissza
Tiszta szívből,
Veled örülve,
A lelkedben élő kisgyermekre

Ha bánatodat nem hallgatja meg senki,
Csak gondolj rám, és
Ott leszek
A szívedben

Csak ott leszek
És ölellek
S az esőcseppekben
Veled könnyezem

Ha szükséged van rám,
Ott leszek
Mindig
Csak gondolj rám

És tudd
Van egy barátod

Aki vár
A végtelen partján

Mindig a barátod leszek

Nemes Péter:
Mindig a barátod leszek


Időtől, tértől függetlenül,
Még ha testem már
Nem is e világon jár
Csak gondolj rám, és figyelj
Én ott leszek
Benned

Ha sötét felhők gyülekeznek,
Leszek neked
Napsugár felettük

Ha magányosan állsz az erdő szélén,
Csak gondolj rám, és
Mesélek majd a madarak nyelvén,
Csakis neked
Hogy tudd
Nem vagy egyedül

Ha elborít a sötét egy újholdas éjjelen,
Gondolj rám, és
Elér a vigasz akkor is, mert
Ott ragyogok majd
Benned
A csillagos égbolt helyett

Ha az ősz sóhaja nyomán
Elsárgulnak a fák,
A halott levelek hullásából
Hallhatod, ahogy
A jövő reménységét
Súgom neked

Ha szívedbe mar a jeges tél,
Leszek neked a hópelyhek zenéje
Hogy ne feledd,
Még a hideg is szép lehet

Ha lelked Szeretetre sóvárog
Sugárzom majd neked
A születésnapi torta gyertyalángjából, és
A csillagszóró szikráiból is

Ha otthonodat nem leled
Csak gondolj rám, és
Érezd ott mélyen
Otthonod az egész világ

Ha késne a tavasz,
A megújulás erejét öntöm beléd
A napkelte ragyogásából
Minden párás hajnalon

Ha félelmek gyötörnek, és
Nem leled az utat
Csak nézz a távolba, ahol
Feltámad a szél, és
Simogatásában ott leszek,
Felszárítom könnyeidet

Ha már fogytán az erőd,
A hegyek sosem apadó erejével
Emellek fel
Hogy menj
Tovább
Tovább!

Ha már úgy érzed, nincs kiút az útvesztőből,
Csak hunyd le a szemed, és
Lelkedet szárnyalni viszem
Az álmok mezején
Hogy lásd
A szabadság létezik

Ha nem találod a megnyugvást,
Békével a karomban suhanok feléd
A naplemente varázsában
Hogy sose feledd,
A harmóniát magadban keresd

Ha örömödet nem oszthatod meg mással,
Nézz egy virágra, és
Én mosolygok vissza
Tiszta szívből,
Veled örülve,
A lelkedben élő kisgyermekre

Ha bánatodat nem hallgatja meg senki,
Csak gondolj rám, és
Ott leszek
A szívedben

Csak ott leszek
És ölellek
S az esőcseppekben
Veled könnyezem

Ha szükséged van rám,
Ott leszek
Mindig
Csak gondolj rám

És tudd
Van egy barátod

Aki vár
A végtelen partján