Rég hiába hívtalak, elrejtőztél még, nem láttalak
Nem voltál velem, még velem, még nekem
Úgy akartalak, úgy akartam azt, hogy végre már
Megtaláljalak magamnak, vártalak.
Itt vagy velem, tudom és érzem
Nem kell semmi több már nekem
Szeress, ölelj mindig úgy engem
Ahogy most ölelsz, ahogy most ölellek én
Olyan jó, oly jó veled.
Még, ha elringat az álom, lelkem lelkedhez hozzásimul
A szívverésedet sokáig hallgatom
Úgy akartalak, úgy akartam azt, hogy végre már
Megtaláljalak magamnak, vártalak.
Nem akarom, hogy úgy érezzem
A napok elsodornak tőlem
Szorítsd a kezem még erősebben
Nehogy elszakítson ez a nagyvilág
Tudom már, hogy mit jelent, hogy féltelek.
Nem voltál velem, még velem, még nekem
Úgy akartalak, úgy akartam azt, hogy végre már
Megtaláljalak magamnak, vártalak.
Itt vagy velem, tudom és érzem
Nem kell semmi több már nekem
Szeress, ölelj mindig úgy engem
Ahogy most ölelsz, ahogy most ölellek én
Olyan jó, oly jó veled.
Még, ha elringat az álom, lelkem lelkedhez hozzásimul
A szívverésedet sokáig hallgatom
Úgy akartalak, úgy akartam azt, hogy végre már
Megtaláljalak magamnak, vártalak.
Nem akarom, hogy úgy érezzem
A napok elsodornak tőlem
Szorítsd a kezem még erősebben
Nehogy elszakítson ez a nagyvilág
Tudom már, hogy mit jelent, hogy féltelek.
Auth Csilla és Szolnoki Péter: Féltelek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.