Amikor még kezdődött a szerelmünk,
Amikor még velem örültél,
Amikor még boldogan elfogadtuk
Az olcsó szállodák ízét.

Amikor még szenvedéllyel öleltél,
Amikor még tiszta volt a szó,
Amikor még mindent bennem kerestél,
S én voltam minden, ami jó.

Reméltem, újra hívsz,
Elmúlik minden kín,
Reméltem, újra hívsz, igen.
Foszlányokká szakadt évtizedek,
Nem létező álomkép,
Átéltem újra a képzeletemben,
Hogy hívsz, újra hívsz.

Amikor még önfeledten szerettünk,
Minden gondunk fölött volt híd,
Amikor még arcod volt a tükörkép,
S ünnep volt minden érintés.

Lelkembe égettem fény-mosolyod,
Az emlékeim nem vehetik el.
A múltam az itt van, azt mélyen őrzöm,
Az enyém, csak az enyém.