Nézd, aranyszínű árnyakon át hogy hullik
mind elmerülő parázs levél piroslik
már, holnapután magában jár a lélek,
úgy kanyarog és táncol és száll körötted
hosszú sálad, mint a levél,
piros sálad, mint a levél.
Kék csillag forog szobám falán, ha alszol,
míg jajgat kinn a hontalan éj, barangol,
megy, fordul körbe mind, aki él a Földdel,
úgy talál ránk az őszi homály, a reggel
zúzmarát rejt szíved alá,
zúzmarát rejt szívem alá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.