2012. december 27., csütörtök

Vitai Nikoletta

Karácsony táján

Mikor a fehér takaró belepi a tájat,
Mi az, mit az ember leginkább kívánhat?
Egészséget, boldogságot, hitet és szerencsét,
Meghitt pillanatokkal övezett szentestét.

Ki már elvesztette a karácsonyi csillagot,
Nézzen az égre fel, talán ott ragyog.
S ha mégsem találná meg az égen,
Akkor keresse barátai, szerettei szemében.

Ha nem hiszel már a mesékben, csak tárd ki a szíved,
A karácsony szelleme ott lakik még benned.
Kisgyermekként, tágra nyílt szemekkel,
Őrizted a fényt gyermeki lelkeddel.

Tedd félre most a gondot és a bút,
Mi tegnap bánat volt, mára már csak múlt.
Hittel és reménnyel teli ünnepeket,
én így kívánok BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.