2013. január 19., szombat
2013. január 18., péntek
Szerettem volna segíteni rajtad.
Nyúltam feléd, de Te nem akartad.
Magasságból, magadba zuhantál,
eltoltál és magadra maradtál.
Nyúltam feléd, de Te nem akartad.
Magasságból, magadba zuhantál,
eltoltál és magadra maradtál.
Láttam én, hogy belül sír a lelked,
nincs mosolyod, nincs mit ünnepelned.
Fájdalmadat önmagadba zárod,
s megtagadod az egész világot.
nincs mosolyod, nincs mit ünnepelned.
Fájdalmadat önmagadba zárod,
s megtagadod az egész világot.
Bezárkoztál, de nem lát sírni senki,
- “A fájdalmat hősként kell viselni!”
Hadd higgyék csak, minden rendbe véled,
hogy napjaidat vidám szívvel éled.
- “A fájdalmat hősként kell viselni!”
Hadd higgyék csak, minden rendbe véled,
hogy napjaidat vidám szívvel éled.
Ám én látom, féreg vájt szívedbe.
Egyedül élsz, messze, számkivetve.
Emberek közt tengeted a sorsod,
nem nézel fel, lógatod az orrod.
Egyedül élsz, messze, számkivetve.
Emberek közt tengeted a sorsod,
nem nézel fel, lógatod az orrod.
Nem öntöd ki senkinek a lelked,
fájdalmadat így kell elviselned.
Befordulva, halálodat várod.
S nem enyhíti senki a magányod.
fájdalmadat így kell elviselned.
Befordulva, halálodat várod.
S nem enyhíti senki a magányod.
Én próbáltam, – hagynálak beszélni.
Próbálj meg a terhek nélkül élni!
Próbáld meg, elfeledni a múltad,
szeretném, hogy végre megtanuljad.
Próbálj meg a terhek nélkül élni!
Próbáld meg, elfeledni a múltad,
szeretném, hogy végre megtanuljad.
Isten vagy, hisz embernek születtél.
Nézz magadba, mit is teremtettél.
Építs fel egy másik, új világot,
mit gyermeklelked álmaidban látott.
Nézz magadba, mit is teremtettél.
Építs fel egy másik, új világot,
mit gyermeklelked álmaidban látott.
Sosincs késő, mindig van egy fűszál,
kapaszkodj meg, mától légy felül már!
Legyen célod, akarj élni végre,
s szeretettel légy nyitott a szépre!
Aranyosi Ervin: Magány
kapaszkodj meg, mától légy felül már!
Legyen célod, akarj élni végre,
s szeretettel légy nyitott a szépre!
Aranyosi Ervin: Magány
2013. január 5., szombat
2012. december 31., hétfő
2012. december 28., péntek
Tidir Irén
Ünnep van...
Ma ünnep van a Földön, Istenem!
A Lelkem hozzád szállna... végtelen...
A két karodba vágyom, szüntelen
Az Isteni szív árva, kérdezem.
Ma ünnep van a Földön Emberek!
Imára kulcsoljátok kezetek
Hálára nyíljon ajkunk szüntelen
Mert Istenünk kegyelme végtelen.
Ma ünnep van a földön Angyalok!
Ti drága nemes szívű segítők
Istennek áldásába merítők
A kételyt, bánatot elkergetők.
Ma ünnep van a Földön Mindenek!
Kell áldásotok, védelmetek, fényetek
Az embertársaimért kérhetek?
Ma, ünnep van a Földön... éljetek!
A Lelkem hozzád szállna... végtelen...
A két karodba vágyom, szüntelen
Az Isteni szív árva, kérdezem.
Ma ünnep van a Földön Emberek!
Imára kulcsoljátok kezetek
Hálára nyíljon ajkunk szüntelen
Mert Istenünk kegyelme végtelen.
Ma ünnep van a földön Angyalok!
Ti drága nemes szívű segítők
Istennek áldásába merítők
A kételyt, bánatot elkergetők.
Ma ünnep van a Földön Mindenek!
Kell áldásotok, védelmetek, fényetek
Az embertársaimért kérhetek?
Ma, ünnep van a Földön... éljetek!
A szent estén majd eljövök ide.
Álmaim szekerébe fogatok
És szólok fantáziám táltosához:
Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok,
Itt minden fehér lesz, – fehér, s halott.
Csak egy hang lesz a halott rengetegben:
A zúgó patakok.
És én fenyőtől fenyőhöz megyek
És minden fenyőt megsimogatok.
És megkérdezem: virrasztotok még?
És megkérdezem: hogy aludtatok?
És aztán feltűzöm a szívemet
A legmagasabb fenyő tetejére, -
S imába kezdek: Magány,
Mi Anyánk…
Néked ajánlom égő szívemet…
2012. december 27., csütörtök
Legyenek az új évben gyönyörű álmaid Valósuljanak meg terveid vágyaid. Hordjon a teremtő a tenyerén téged Vidám szeretetben teljen el az éved. Kerüljön betegség, szomorúság, bánat Mit igazán szeretnél még valóra válhat. Hit öröm szeretet alapja a létnek Kívánok boldog élhetőbb Új Évet!!!
Adjatok egy mosolyt meleg szívvel annak, Akik e szép napon magukra maradtak! Jusson egy tál étel, legyen meleg kályha, Ne legyen kint senki a hideg határba`!
Horváth Piroska
Hópelyhek
Kristályfellegeknek jéghideg varázsa,
Hangtalanul tiszta, bájos szárnyalása.
Csillagként lehulló leheletnyi álom,
Csendesen landol egy üde fenyőágon.
Egyedül érkezik, majd vidáman táncol,
Mennyeien szép dal zeng - valahol távol.
Dallam erejére egyre többen jöttek,
E szép, bájos tánccal szent éjt üdvözöltek.
Édes szikrák gyúlnak csöppnyi csillagfényből,
Milliárdnyi csipke hull alá az égből.
Aprócska hópelyhek édes táncuk ropják,
Hideg téli éjjelt szebbé varázsolják.
Kicsi ház ereszén kristálykönnyek csüngnek,
Megnyugvást nyújtva az elfásult lelkünknek.
Kis házba reppenő karácsonyi angyal,
A megváltónkat, - egy csöpp embert magasztal!
Hangtalanul tiszta, bájos szárnyalása.
Csillagként lehulló leheletnyi álom,
Csendesen landol egy üde fenyőágon.
Egyedül érkezik, majd vidáman táncol,
Mennyeien szép dal zeng - valahol távol.
Dallam erejére egyre többen jöttek,
E szép, bájos tánccal szent éjt üdvözöltek.
Édes szikrák gyúlnak csöppnyi csillagfényből,
Milliárdnyi csipke hull alá az égből.
Aprócska hópelyhek édes táncuk ropják,
Hideg téli éjjelt szebbé varázsolják.
Kicsi ház ereszén kristálykönnyek csüngnek,
Megnyugvást nyújtva az elfásult lelkünknek.
Kis házba reppenő karácsonyi angyal,
A megváltónkat, - egy csöpp embert magasztal!
Juhászné Bérces Anikó
Áldott karácsonyt!
Vitai Nikoletta
Karácsony táján
Mikor a fehér takaró belepi a tájat,
Mi az, mit az ember leginkább kívánhat?
Egészséget, boldogságot, hitet és szerencsét,
Meghitt pillanatokkal övezett szentestét.
Ki már elvesztette a karácsonyi csillagot,
Nézzen az égre fel, talán ott ragyog.
S ha mégsem találná meg az égen,
Akkor keresse barátai, szerettei szemében.
Ha nem hiszel már a mesékben, csak tárd ki a szíved,
A karácsony szelleme ott lakik még benned.
Kisgyermekként, tágra nyílt szemekkel,
Őrizted a fényt gyermeki lelkeddel.
Tedd félre most a gondot és a bút,
Mi tegnap bánat volt, mára már csak múlt.
Hittel és reménnyel teli ünnepeket,
én így kívánok BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK!
Mi az, mit az ember leginkább kívánhat?
Egészséget, boldogságot, hitet és szerencsét,
Meghitt pillanatokkal övezett szentestét.
Ki már elvesztette a karácsonyi csillagot,
Nézzen az égre fel, talán ott ragyog.
S ha mégsem találná meg az égen,
Akkor keresse barátai, szerettei szemében.
Ha nem hiszel már a mesékben, csak tárd ki a szíved,
A karácsony szelleme ott lakik még benned.
Kisgyermekként, tágra nyílt szemekkel,
Őrizted a fényt gyermeki lelkeddel.
Tedd félre most a gondot és a bút,
Mi tegnap bánat volt, mára már csak múlt.
Hittel és reménnyel teli ünnepeket,
én így kívánok BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK!
Kis István Mihály
Alkonyodik A l ko nyo dik, az éj leszáll, bíborba rejt a láthatár; hűvös szellő lehel reám, utazom az ünnep dalán.
Ablak mögött a gyertyaláng karácsonyi, víg táncra kél, epekedő ember-világ boldogságot, békét remél.
Hideg télben fázott a szív. Meleg szózat járja ma át.
A szeretet szava, ha hív, töri szívünk fagyos falát.
Aggodalom, nyomor, sóhaj ez ünnepen már elpihen; ringatózva hull a holnap, bús lelkekhez békém viszem.



Juhászné Bérces Anikó Karácsonyi koncert Minden évben várva várom, Jöjjön már el a Karácsony! Lelkem húrját felhangolom, A hangomat kicsiszolom. Hegedűtok zárja kattan... Mély álmából pendül halkan, Életre kel két hegedű, Összecsendül, csupa derű. Csendet vidít csengő hangja, Virágfüzér a dal rajta. Kristálytiszta zúgó patak, Árad, csillog, csobog a hang, Trilla táncol, tündér lépte Égi kisded köszöntése. Karácsonyi ének szárnyal, S én repülök angyalszárnnyal, Égig repít ez a dallam, Együtt játszom a fiammal!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)















































