Szandi- Búcsúznunk kell

Búcsúznunk kell,
Bár szívünk még hajt-,
Mért’ félnél,hidd el:
Van másik part.

Nincs könnyed már,
Elhullt mind, mégis fáj-,
Elfogy az út, van határ…

Nézz szét, csoda a lét!
Árny és fény, örök ellentét.
Téged vár föld és ég,
Érzed már: fogy az út, mégis szép…
Légy jó vendég!




Búcsúznunk kell,
Bár vágyunk még tart-,
Képzeld el, szívvel,
Van másik part.

Nem kell, hogy félj,
Minden lélek testvér-,
Mindegyik út hazatér…

Búcsúznunk kell,
Mind távozunk majd-,
Vár ránk egy új hely,
Van másik part.

Nem kell, hogy félj,
Fényünk mindent túlél-,
Nem bánthat már szó, vagy szél…

"Az ember egy napon rádöbben arra,
hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz, sem hatalom,
sem előrejutás, csak az,
hogy valaki szeresse őt igazán."
(Goethe)

Az utam most, magányosan járom, egyedül megyek,
Körbefognak, karolnak az ilyen-olyan érzelemhegyek.
Körülöttem jajgatva, nyafogva síró, bágyadt, halódó szívek,
Megkopott, csonka érzések, hulló könnyek, kifakult színek.

Elég ebből! Hát mi végre a jó szó, ha a könny mind elmossa,
Ha az érkező szivárványt a fájdalom bakancsa rútul tapossa?

Pillanatok, mint elöregedett, szúrágta, korhadt fa kidőlnek,
Más, idegen, fényesebben ragyogó Nap sugarai jönnek,
Azok másként, irtó fájdalommal marva sütnek, égetnek,
Színleg bájjal villogtatja folyók fodrát, belül a tűzre vetnek.

Elég ebből! Kell még, kell, hogy a csók tüze fájjon,
Ezer emlék tömörülve, egy könnycseppre szálljon!

Könny és remény, büszkeség, mély csend és vihar,
Sokszor nem tudja a józan ész, a szív mit is akar.
Édes álom néha puha bársonyával gondosan betakar,
Máskor vadul felpattanni, rohanni hozzá, de hamar.

Mennyi szépet, színpompás érzést adtál már nekem,
Visszaadni kicsiny töredékét sem tudnám sosem.

Melléd ül egy angyal, de félsz érinteni szárnyát,
Mert éget a múlt, s hagyod kialudni remény lángját.
Csodákról írsz verseket, megírod szerelmeskedés álmát,
Semmit sem tudsz, érinteni sem mered szerelemnek lábát!

Én indulok, nem várok, továbbmegyek.
Gyertek hát velem magátsirató szívek!

Oda, hol rátalálhatunk a boldog mesére,
Az örök, kifogyhatatlan nevetésre,
Az egyetlen, igaz, önzetlen érzésre,
A felülmúlhatatlan, őszinte szerelemre.

Mert vele összebújva, szíved ringatva elcsábítja,
S a múlt fájdalmait nyomtalanul kiradírozhatja!

Képzeltღszerelem

Kasza Tibor-Akarod-e,mondd

Akarod-e még,
Akarod-e mondd?
Legyek-e a tűz,
Melyhez bújhatsz a télben?

Lehetek-e még,
Lehetek-e mondd?
Lehetek-e hang,
Mely úgy hív,ahogy régen

A legszebb álmom
Ma is Tőled szép.
Mondd akarod-e újra,
Mi Tőled volnék?

A legszebb dal
Csak Tőlünk szép.
Mondd,akarod-e úgy mint rég?
Mondd,akarod-e úgy mint rég?

Akarod-e még,
Akarod-e mondd?
Legyek-e egy vándor,
Ki megszöktet innen?

Lehetek-e még,
Lehetek-e mondd?
Lehetek-e hang,
Melytől megszépül minden?

A legszebb álmom
Ma is Tőled szép.
Mondd akarod-e újra,
Mi Tőled volnék?

A legszebb dal
Csak Tőlünk szép.
Mondd,akarod-e úgy mint rég?
Mondd,akarod-e úgy mint rég?


A legszebb álmom...

Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől.
Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei.
Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát.
Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied.
Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed.
Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van.

Tissy - Gondolj néha rám

Valahol oly messze jársz,
a Föld másik felén
hangom el nem ér.
Valahol az est leszáll s
az éj varázstükrén
mégis látlak én.
Fáradt arcodon mosoly,
nézlek szótlan és a szívem már mindent ért.
Annyi hang és zaj között elvész a sóhaj,
tudom mégis fáj a távollét.

Valahol a nagy világ
egy csöndes szigetén
most is várlak még.
Itt a város alszik már
s éji csendjén ezüst árnyat fest a kék holdfény.
Csak a képzelet visz át mérföldek ezrén
és az álom hív, hogy nálam légy.


Gondolj néha rám
a távolból.
Bárhol rejt az éj.
Gondolj néha rám s
egy szót se szólj.
Szíveddel láss, hogy szívemhez érj.



Valahol az éjen át,
az álmok tengerén,
készülsz már felém.
De az életünk könyvét mások írják
és az út köztünk oly hosszú még.


Gondolj néha rám
a távolból.
Bárhol rejt az éj.
Gondolj néha rám s
egy szót se szólj.
Szíveddel láss, hogy szívemhez érj
s amíg így gondolsz rám,
ez a vágy mindig bennünk él.

Még mennyi könny és mennyi éj,
még mennyi elfojtott remény.
Ugyanúgy várlak, ugyanúgy érzek mint rég.


Gondolj néha rám
a távolból.
Bárhol rejt az éj.
Gondolj néha rám,
egy szót se szólj.
Szíveddel láss, hogy szívemhez érj s
amíg így gondolsz rám
ez a vágy mindig bennünk él.

Falu Tamás:

Két tükör

Mint amikor két falon szemben
Két fényes tükör egymásba lát,
Láthatsz bennük végtelen sorban
Ezer tükröt és ezer szobát,
Ezer csillárt ezer plafonon,
S ezerszer látod bennük magad,
Úgy megy az ember folyton beljebb.
Éjfélbe múló napok alatt.

Alakja kisebb minden szobában,
Kisebb a fej, törzs, kisebb a kéz,
S mikor eltűnik az utolsóban,
Nincs senki, aki utána néz.

Sebő Ferenc

József Attila

Harmatocska

Guggolva ringadoz
a málnatő, meleg
karján buggyos, zsíros
papíros szendereg.

Lágy a táj, gyöngy az est;

tömött, fonott falomb.
Hegyek párája rezeg
a halmokon s dalom.

Hát dolgoztam híven,
zümmögve, mint a rét.
Milyen könnyű a menny!
A műhely már sötét.

Fáradt meg együgyű,
vagy tán csak jó vagyok
s reszketek, mint a fű
és mint a csillagok.

Cseh Tamás - A telihold dala

Ha holdfényre ébredsz és felülsz az ágyban
Magad találod egy úszó szobában
A holdfény elönti a padlót, a széket
Némán szitálva megfürdet téged


Három az óra, aztán negyed négy
Többé nem alhatsz az agyadban fecskék
A holdfényben álló nagy fényes lakásban
Te meztelen sétálsz egy kék szín világban



Az ablaknál állva a holdfényes házak
Mint sötétlő őrök vigyázzban állnak
Az asztalnál ülve szem fájdulva nézed
A mindent elöntő sok hold fényes képet

Negyed négy és fél négy, majd háromnegyed négy
Holdfény van a széken, agyadban a fecskék
Egymással keresztben szökkenve cikáznak
Sercegve betölti a holdfény a házat

Telihold tüzétől káprázó szemekkel
Látva a világot azt mondja az ember
Láthatatlan kézzel hálót sző fejemben
Egy furcsa szándékú sötétlő nagy ember

A holdfény, a holdfény megéget, megéget
A túlsó világból bolondít téged
Nem érted, hogy mit látsz, nem érted mit nézel
Itt hálókat szőnek nagy szándékú kézzel

Álmatlan ember ül sajgó szemekkel
És nem tudja mit hoz a káprázó tenger
Nem érted, hogy mit látsz, nem érted mit nézel
Itt hálókat szőnek nagy szándékú kézzel

Na most ez hasonlat
A jelen műsornak
Nagy átfogó képe
A holdnak a fénye

Mivel most világunk
Nagy holdfényben fürdik
S mi velünk történik
Azt más honnan küldik

Hát úgy hallgassátok
A ma esti műsort
Hogy minden dalával
A holdfénytől elforrt

Negyed négy és fél négy, majd háromnegyed négy
Holdfény van a széken, agyadban a fecskék
Egymással keresztben szökkenve cikáznak
Sercegve betölti a holdfény a házat

Telihold tüzétől káprázó szemekkel
Látva a világot azt mondja az ember
Láthatatlan kézzel hálót sző fejemben
Egy furcsa szándékú ragyogó nagy tenger

Balázs Éry - Etude

Pilinszky János: Azt hiszem

Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehunyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.

Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanul és jelzés nélkül.

Azután
újra hiszem, hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem...

Tudod mi a magány?


Mikor csak tudatlanul,céltalanul létezel.
Nincs semmilyen cél,se vágy,se semmi.
Elhagyott minden és mindenki.
Húz a szíved,de nem tudsz dönteni.
Elfordulnak tőled,kitaszított leszel.
Marad neked a gondolat és a magány.
A csendes és unalmas magány mi felemészt.
Nincs már semmi ami várna rád.
Kihal és üres minden,nincs remény.
Úgy érzed mindenki ellened van.
Te egyedül vagy,a világ ellen.
Egy sötét szobában,sötét és felesleges gondolatok.
Nincs vágy,nincs csata,se győzelem,csak te.
Értelme már nincs ennek a létnek e világon számodra.
Eltűnt minden,s csak te maradtál.
Nem érdekel és nem hajt semmi.
Maradt a fájó,igazságtalan,unalmas és üres magány.
Érzed hogy jön érted és elvisz a semmi?
Nincs öröm,se bánat,se gond,csak te,
s a bekövetkező végzetes de büszke,tiszta magány.
Érted már mi is az az igazi magány?!
forrás: valahol a net

Kelly Clarkson - My Life Would Suck Without You

A magányos embereknek szeretetre van szükségük: forró, áradó szeretetre.
A szeretet megöli a magányt.

Tüzet raktam a szívemben. Keresztbe raktam a fákat. Gyufát gyújtottam, és néztem, ahogy elég benne a bánat.

Kate Rusby - You Belong to me

Zelk Zoltán: Töredék

Az alkonyi nap visszanéz
- s mily szomorún - a tájra,
ellobban, parázzsá leszen
a kertek déli lángja.
Visszanézek, s nem szomorún,
vissza, az ifjúságra -
ha nem is csap magasba már,
ha csitul is a lángja,
de érzem, izzóbb, melegebb,
mélyebb szívem parázsa.

Kulka János- Kérlek ne menj el.wmv

....Kérlek, ne menj el,
adj egy kis időt még,
hagyd, hogy eltűnjön, ami benned szép,
el kell felejtsem a sok szép időt,
ezt a jelent, az elveszett jövőt,.....

illes - hogyha egyszer majd...

Lassan nyílik a szerelmünk
Mint egy óvatos növény
Tengerparton, hajladozva
Szeszélyes árapályban

Összezárja szirmait
Nem bízik még a napsütésben
Majd kinyújtja ágait
Ha újra lágyan ring a tenger

Hogyha egyszer majd
Hazudni nem kell senkinek
Tovább nem kell titkolni
Hogy szeretlek

Kinyílik a szerelmünk
Elhagy minden rossz szokást
Évezredeknek átöröklött
Szenvedését és szeszélyét

Elmaradnak a viták
Féltékenység, vádaskodások
Elmarad a fájdalom
Marcangoló csatározások

Hogyha egyszer majd
Hazudni nem kell
Végre többet
Sem magunknak sem a külvilágnak

Hogyha egyszer majd
Hazudni nem kell senkinek
Tovább nem kell titkolni
Hogy szeretlek

Nem fásul el a szívünk
Mindíg érdekes maradsz
Meg nem unlak, mindíg új vagy,
Ismeretlen szép világom

Fölfedezlek mint egy földrészt
Minden tájadat bejárom
Fölfedezlek minden reggel
Fölfedezlek minden éjjel

Hogyha egyszer majd
Hazudni nem kell
Végre többet
Sem magunknak sem a külvilágnak

Hogyha egyszer majd
Hazudni nem kell senkinek
Tovább nem kell titkolni
Hogy szeretlek

01. Michael Card - El Shaddai

OSSIAN-Pogány Ima

Elkísér a szél. Átölel, és titkot mesél!
Az óceán oly mély. Lelkemben a világűr csendje él!
Fázva forró nyárban. 36 fok örökös lázban!
Könnyek arcomon. Elrontott dolgok súlya a vállamon!

De száll újra száll, szívemhez új utat talál!
Szavaid gyöngysora gyönyörű ének, jéghideg hajnalon harmatcseppek!
Szól, bennem szól!Megóv és újra átkarol!
Mély sötét éjben egy árva fáklya, útvesztő mélyén a gyertya lángja!

Mutasd csak, hogy vagy! Lássam arcod, halljam szavad!
És olvad már a fagy! Lelkemben a jégkorszak szétszakad!

De száll újra száll, szívemhez új utat talál!
Szavaid gyöngysora gyönyörű ének, jéghideg hajnalon harmatcseppek!
Szól, bennem szól!Megóv és újra átkarol!
Mély sötét éjben egy árva fáklya, útvesztő mélyén a gyertya lángja!

Szól, bennem szól!

Bonnie Tyler Making Love Out Of Nothing At All

Bryan Adams - (Everything I Do) I Do It For You

Look into my eyes - you will see
What you mean to me
Search your heart - search your soul
And when you find me there you'll search no more
Don't tell me it's not worth tryin' for
You can't tell me it's not worth dyin' for
You know it's true
Everything I do - I do it for you

Look into my heart - you will find
There's nothin' there to hide
Take me as I am - take my life
I would give it all I would sacrifice
Don't tell me it's not worth fightin' for
I can't help it there's nothin' I want morev Ya know it's true
Everything I do - I do it for you

There's no love - like your love
And no other - could give more love
There's nowhere - unless you're there
All the time - all the way

Don't tell me it's not worth tryin' for
I can't help it there's nothin' I want more
I would fight for you - I'd lie for you
Walk the wire for you - Ya I'd die for you

Total eclipse of the heart -Bonnie Tyler-

http://www.youtube.com/watch?v=IgRfvWAZw5w

Smooky Moon: A Kiráy és a Királynő

KIRÁLY-KIRÁLYNŐ

Király és királynő isteni pár, újra nem teremthető

Ők a villám és az édes szerelem

A végzet és a kegyelem

Ők a minden

A kezdet és a vég

Így szólt a mese réges-rég:

Királynő áll a várfalak előtt

Angyalokat hozott egy egész hadat

Végigvonul az utcán a szó

A hír megrenget minden falat

Ekkor odabent a várakozás

Elnyeri végre minden jutalmát

A termekben ahol eddig csend lakott

Angyalok laknak majd, boldogok

Király és királynő isteni pár, újra nem teremthető

Ők a villám és az édes szerelem

A végzet és a kegyelem

Ők a minden

A kezdet és a vég

Így szólt a mese réges-rég:

A király a trónjánál áll

Egyedül, ma utoljára már

Kezével int és nyílnak a kapuk

Virágba borul a szürke vár

Ragyogás járja át a háza

A királynő szeme mindenki felett…

Ők hozzák el újra a Napot

Ők nyitják meg újra az eget

Király és királynő isteni pár, újra nem teremthető

Ők a villám és az édes szerelem

A végzet és a kegyelem

Ők a minden

A kezdet és a vég

Így szólt a mese réges-rég:

Ketten lesznek, kéz a kézben egyek

Ahogy a test és a lélek is egy lett

Ők teremtik meg a holnapot

Ők lesznek a hallhatatlanok

Király és királynő isteni pár, újra nem teremthető

Ők a villám és az édes szerelem

A végzet és a kegyelem

Ők a minden

A kezdet és a vég

Így szólt a mese réges-rég:

Ők a minden

A kezdet és a vég

Ahogy a mese szólt réges-rég:

Smooky Moon: A Kiráy és a Királynő
rajz: Ferenc Tamás

Még nem veszíthetek

Mindent elfelejtek már, elfáradtam rég,
Lassan elmúlt a láng, úgy félek én.
Átvirrasztott éjszakák, száz el nem mondott szó.
Most már ez vagyok én, egy süllyedő hajó.

Még nem veszíthetek! Még nem! Én élni akarok.
Adj időt nekem! Ó, Ég! Szólj, hogy még várjon!
Add vissza nekem! Ő kell! Még látni akarom!
Még nem búcsúztam el, még nem! Úgy fáj, nagyon.

Érzem elborít a láz, sírni szeretnék,
Olyan rég várok rád, de te nem jössz. Miért?
Mindent megpróbáltam már, hogy elfelejtselek,
Olyan forró a vágy, hogyan éljek nélküled?



Átvirrasztott éjszakák, száz el nem mondott szó,
Most már ez vagyok én, egy süllyedő hajó.

Pataki Attila - Ne bántsatok soha engem

FOGYÓ IDŐ
Valamikor így mértem: évek, évek, egy idő óta így: napok, napok. S tán nemsokára napokkal se mérek, azt mondom: percek és pillanatok.
Áprily Lajos

Mercy - Homokóra

Ülök a szobámban, búsan, egyedül
És a fájó múltra gondolok
Odakünt az utcán lassan fény dereng
És az órán pereg a homok

Szeretném a homokórát megállítani
Szeretném az emlékeim elfelejteni
De a homokóra csak pereg, pereg
Így hát, kedves, tovább szenvedek

Egyedül