Bikini Mielott elmegyek

Nagy magányomban álmodoztam rólad,
Hogy egy napon visszajössz hozzám.
Képek, amiket itt hagytál nekem,
Egy emlék már, mely még mindig él.

A rossz perceim vissza-vissza térnek,
Ha véletlenül megtalállak téged,
Nézlek, és én már semmit nem értek,
Hogy búcsúzóul mért mondtad nekem:

"Mielőtt végleg elmegyek,
Kapsz egy képet rólam,
Ha hiányzom ezt mindig nézheted,
Szét is tépheted."

Négy szürke fal, egy rádió, egy asztal,
Egy nagy trikó, ezt még tőled kaptam,
Képek, én már semmit nem értek,
Hogy búcsúzóul mért mondtad nekem

Kovács Kati - A legszebb tévedés

Nehéz volt, míg vártalak,
mégis eljöttél,
S nem volt nálam boldogabb,
amíg szerettél.

Hosszú volt a búcsúzás,
sokszor elmentél,
Visszajöttél néhanap,
majd végleg feledtél.


Hosszú volt a bánatom
és a szenvedés,
de te voltál az életben
a legszebb tévedés.

OMD - Maid of Orleans 1982

Michael Bolton - To Love Somebody

Szenvedélyek Viharában Filmzene

Eros Ramazzotti Ft Anastacia - I Belong To You (Wetten Dass) 29.7 Mo.wmv

Garai Gábor: Lila virág

Egy kis lila virág, a nevét nem tudom,
ő még kitart, virít az udvaron,
Gyanútlanul mosolyog az avarban.
Nem tudja még, hogy ő sem halhatatlan.

Safranka Judit:
Tükör barát

Egymáshoz szelídült lelkek vagyunk,
akik pár léptet együtt ballagunk,
amíg az utunk egy irányba visz, -
talán örökké, vagy csak holnapig.

Nincs tér, és nincs idő kettőnk között;
lelked vendégül hozzám költözött,
s egy apró rezdülés, egy csendes hang
már énbelőlem is tebenned van.

Magam felé vezetsz, a mélybe le,
s ösvényt nyitok én is bensőd fele.
Egymásra néz szemünk, s tükörbe néz,
igaz tükröt tart két baráti kéz.

Látod bennem, mit én nem láthatok,
szememről oldasz minden hályogot,
s elém teszed szépítés nélkül azt,
mi lépteimben gátol, megakaszt.

Az önmegismerés tükre mutat
fájón valós, hosszú, nehéz utat,
mit végigjárni egymagunknak kell,
de estünkből barát keze emel.

Aranyosi Ervin: A szem a lélek tükre

Tudod a szem a lélek tükre,
És mit látsz benne? Önmagad.
- S igaz lehet mindegyikünkre,
- hogy őszintébb, mint sok szavad.

Tudod a száj hazudni képes,
nem igaz minden gondolat.
De lelked tükre nem negédes.
Az őszintébb, mint sok szavad.

Szemed tüze, ha kell eléget,
Ha fázol, hát átmelegít.
Lelkedben keress menedéket,
ha az élet elkeserít.

Szemed keresi tiszta párját
s ha kedvesedben megleled,
A világ legszebbik varázsát
láthatod benne: SZERETET!

tudod mi a bánat?

A szív s a szem A szív érez, a szem kutat, Szép lány szerelméhez utat. A szív dobog, a szív sóhajt Ha a lány távol nincsen, A szem ellesi az óhajt: -Mit kívánsz édes kincsem? Ha eltűnik a szerelem, A szív kérdi: - Mi lesz velem? Önző szív! magára gondol S csakhamar életre kel. S nem gyötrődik semmi gondtól, Hisz gond nélkül válik el. A szem, ha nincs vis-a-vis-ja, Rejtett kincsét előhíjja, S mosogatja gyötört lényét, De ez már mit sem segít, Vissza nem kapja a fényét, Ha elsírta könnyeit. József Attila 1921.március 29.

Faragó Gabriella : A szakadék szélén

Boldog órák, boldog percek, gyertek,
Adjatok kihűlt lelkemnek értelmet.
Adjatok erőt, s végtelen kitartást,
Legalább tőletek kapjak vigasztalást.

Nem kérek mást, csak azt mi kapható,
Egy érintés, egy kedves bűvös szó.
Csak azt, mit minden ember kíván,
A szerelem roskadozó hídján.

Ennyi kellene, hogy át tudjak jutni,
A másik partra, futni, csak futni…
De nincs se erőm, se támaszom,
Se ki elkísérne és segítene utamon.

Ha volna, ó ha volna valaki,
Akit átölelve újra tudnám érezni,
Azt, mire szívem, lelkem éhes,
Szeretve lenni, s szeretni képes.

De tudom, hogy rám nem várnak,
Sem szerelmes percek, sem vidámak.
Nem vár rám, kire lelkem éhezik,
Hisz Ő talán már nem is létezik…

Elveszett, mint ahogy elvesztek a remények,
Mint a boldogságra tett ígéret,
És elvesztek a vágyak, az álmok, minden,
Mint ahogy elvesztem én is a végtelenben.

André Rieu - don't cry for me Argentina - New York City

Golden melody - A time for us

Megrezdül, testem, már ébredek
Talán álmodtam s tévedek?
Látomásom volt az éjjel
Csillagok közt jöttem a fénnyel.


Mintha nálad jártam volna
Szárnyalva a messzeségben
Felhők felett, a nagyvilágba
Repültem hozzád vágtába.

Éreztem, most is vársz rám
Sóhajoddal s vágyakozással.
Mint virág tárod ki szirmaid,
Leszálló harmat után szomjasan.

Hajnalodik, lassan ébredezel Te is,
Rám gondolsz, szemeidet nyitod
Én szerelmem fényét vetem Rád
Mint fénykoszorút bontó napsugár.

Csillogó ajkaid kissé megnyitod
Kelyhedből áradó mézes csókod
Föléd hajolva lágyan ellopom
S bennem kinyílik egy Lélekvirág.

forrás: AMF,lelekvandor

Napoleon Blvd-Legyetek jók, ha tudtok (HQ)

Azt hittem csak játék
bebarangolni
a szeretet birodalmát

megríkattak emberek
helyzetek sírtam
néha magam miatt is
s már tudom
a szeretet
vetületeiben
sose mérhető fel

szeretet helyett a szerelmet kerestem
-állandóan keverve a nehezen érthetőt-
a nevezetlent melyet mindenki jól-rosszul
felfedez s minek szavára messzi utakra is elindul

és így vetődtem
a szeretet hangtalan
malmaiig s tovább
hol ostya lesz
lisztből és lágy kenyér
és én voltam a kenyér

és akkor ajándékba
kaptam a szerelmet
hogy majd megismerjem

Építek egy jó erős
malmot-mementónak
s odaállítom a szerelem kapujába
játékként s mire
a vár újra felépül
ujjból enyém lesz
a szeretet és a szerelem
ritkán egyesülő birodalma

/Nádasdi Éva: Memento /

...ha jön a magány

Látom, hogy fáj Neked,
Látod, hogy fáj nekem,
De itt belül lassan,
Elül a félelem.
Már nem bánt, ha jön a magány.

Már nem félek attól,
Ha belehalok,
Már nagyon rég érzem,
Egyedül maradok,
De már nem bánt, ha jön a magány.

Ha nem lehet úgy, ahogy
megálmodtuk százezerszer,
Ha hiába kérjük még
Ezerszer újra.


Ami nem múlik ami megmarad,
Ami nem fogyhat el, hisz úgy vártuk,
Amit átéltünk, az szerelem.
Az voltam én és Te.
Csak ez segít nekem, ha jön a magány.

Az ablakunkból
Még láttalak,
Az ajtót becsuktad,
De itt maradt a szerelmünk
Hmm, ha jön a magány.

Miért nem lehet úgy,
Hogy csak szeretünk,
Aztán még jobban,
Aztán eléghetünk,
Aztán meghalunk - és nem jön a magány?!

Angyalok Keringője

Szeretnék angyalként az
emberek lelkébe látni,
egy pillanatra
megérinteni
őket,

s mélyen a szívükbe ásni.
Megőrizni mosolyukat,
s cserébe az
enyémet
adni,

átélni minden élményüket,
s őket nem szenvedni hagyni.
Átölelni
őket,
ha éppen

egyedül vannak,
csókot adni nekik,
de csak aki megérdemli
annak.

Velük
zokogni, s
örülni, amikor csak lehet,
hiszen ez a legtöbb,

amit egy"Angyal"" megtehet!