2010. március 22., hétfő

Becsey István: Szeressétek az öregeket

Mennyi mindenbe nem gondolunk bele Velük kapcsolatban! Milyen ritkán jut az eszünkbe, egyszer mi is megöregszünk….Sok történetet hallottam már, hogy szegény idős bemegy a kórházba, valami apróság, gyógyszerbeállítás, vagy csuklótörés miatt, és élve sosem kerül ki onnan.

Valami történik ott velük, valami titokzatos dolog.Azt mondják egyesek, hogy feladják, nem akarnak élni…..

De, vannak, akik nem adják fel!

Minden reggel felkelnek, kibattyognak a kis húzós kocsijukkal a piacra, és gondoskodnak magukról.Hiába a szédelgés, a csontritkulás, Ők mennek.

Gondoskodnak magukról, mert más úgysem gondoskodik Róluk, jó, ha heti egyszer eljön a gyerek, vagy az unoka.

Akkor sem akarja őket saját fájdalmával terhelni, mert ugye, nekik is megvan a maguk baja…

Nem egy, nem kettő idős emberre a szomszédok törik rá az ajtót, ha régen nem látták az idős lakót, ők aggódnak, mi történhetett vele.

Beszélünk az akadálymentesítésről, a vakokról, a rokkantakról, nagyon helyesen.De egyvalakikről ritkán hallani. Nem is igen hallatják a hangjukat.

A jámbor öregekről beszélek, akik teszik a dolgukat, és nem követelnek helyet magunknak a trolin, csak állnak bottal, és húzós kocsival, elfogadva a sorsukat.
























Óbecsey István: Szeressétek az öregeket!

SZERESSÉTEK AZ ÖREGEKET!


Nagyon szépen kérlek titeket, szeressétek, az öregeket,
A reszkető kezű ősz apákat, a hajlott hátú jó anyákat,
A ráncos, eres kezeket, az elszürkült sápadt szemeket,
Én nagyon kérlek titeket, szeressétek az öregeket!

Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket,
Öleljétek meg az öregeket, adjatok nekik szeretetet,
Szenvedtek ők már eleget, vigasztalóik ti legyetek!

Ne tegyétek őket szűk odúkba, ne rakjátok őket otthonokba,
Hallgassátok meg panaszukat, enyhítsétek meg bánatukat,
Legyen hozzájuk szép szavatok, legyen számukra mosolyotok,
Én nagyon kérlek benneteket, szeressétek az öregeket!

Ha majd az örök szeretet elhívja őket közületek,
Ti foglaljátok el a helyüket, mert ti lesztek majd az öregek!
S mindazt, mit nekik tettetek, azt adják nektek a gyerekek!
Azért előre intelek titeket, szeressétek az öregeket!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.