Egy angyal csókja Csendet, csodát hozott a kis völgyre. A völgyre, ahol átlagos életemet éltem, S akkor találkozott az angyal vélem. Nem szólt semmit, csak nézett rám csendesen, Egy szót mondott csupán, s az az egy szó: Kedvesem. Hozzám repült csodaszép, angyali szárnyakon, S nyugtatta kezét idegesen remegő vállamon. S megtörtént, amit ember örök életében csak várhat, Hozzám hajolt, s egy édes csókkal illette számat. Elhomályosult minden, s térdre rogytam, A szavakból teljes egészében kifogytam. Mikor már tisztán láttam, csak feküdtem az ágyon, Ki volt ez? Egy csodaszép lány angyalszárnyon? Ma már tudom, akárki akármit is szólna, Ez nem volt más, mint egy angyal csókja. | ||
Berta Judit |
2010. március 31., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.