Sáfrány Norbert: A holnapunk emléke

A máink varázsa,
a tegnap szunnyadó parázsa.
A holnapunk nem léte
marad a most emléke.

Csak a jövőnk változik,
a múltunk marad.
Csak a holnap ábrándozik,
a tegnapunk tagad.

Jövőre tombol a tavalyi vihar,
s vele tisztítja arcom a sár.
Hamvába fagy e füstölgő szivar,
mert azt mondtad maradsz, s nem maradtál.

Elmentél holnap, de tegnap visszajöttél,
megtaláltál, pedig nem kerestél.
Magadhoz húzva messze dobtál,
úgy futottál, hogy végül itt ragadtál.

A máink parázsa,
a tegnap szunnyadó varázsa.
A holnapunk emléke,
a mostunk nem léte.