Chronos - The lonely shepherd - George Zamfir & James last

Mennyi kép van a falakon?!
S mindegyik képen Őt látom.
A természet ezernyi csodája,
s mindegyik az Ő orcája.

Behunyom megfáradt szemem,
tán megpihen szerelemtől szenvedő szívem.
Ám képek helyett álmot látok;
Egy gyönyörű réten álok.

Ő kezem fogja, s rám mosolyog.
Csillogó szeméből olvasom:
Szeretlek! Látásom könnyek takarják,
ám boldog szívem megtalálja ajkát.

Érzem szíve dobbanását,
bársonyos bőrének forróságát.
De szemében sötét felhő tükröződik,
s a melengető napfény elenyészik.

A rét eltűnik, s hirtelen riadok.
A hold fénye játszik az üres falakon.
Ágyamon fekszem sírástól remegve,
s arcomon folynak fájdalom-könnyek.