az elmúló rossznak a súlya sem fáj,
arcod a fény mossa jobb lesz talán,
a rád váró út még előtted áll.
Minden bűnös pillanat, csábít fejedben megmarad,
forró tűzként perzsel, küzdeni hív.
Titkok kertjén lépkedem, az almát újra letéphetem,
bűnünk újra élem csábít a kín.
De néha érzed, hogy mást vársz már,
tested éget, egy láz járja át.
Sok gonosz mely rám vár minden nap, szemem lehunyva nem marad,
fülledt végzetemtől menteni bírsz.
Titkok kertjén lépkedem, az almát újra letéphetem,
bűnünk újra élem csábít a kín.
De néha érzed, hogy mást vársz már,
tested éget, egy láz járja át.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.